Lusta, lusta, lusta...

Képtelen vagyok rávenni magam, hogy leírjak bármit is. Már régen össze kellett volna állítanom a szakdolgozatom bibliográfiáját is, de túúúúúúlságosan lusta vagyok hozzá. Ha bekapcsolom a gépet, akkor általában vagy egy filmet indítok el, vagy a Simset... Lusta, lusta, lusta... Semmihez sincs kedvem. Ha kezembe veszek egy könyvet, két perc múlva félrerakom... Elindítok egy filmet, hamarosan leállítom... Valószínű, ez a szeptembernek köszönhető, bár az eheti megfázásomat sem zárom ki... Végzős, újrajelentkezős tanév. Már alig vártam! Eddig pihenhettem, most jön a meló fő része. Szóval a következő három szónak ki kell maradnia az életemből pár hónapra. Egyértelmű, hogy mi az: Lusta, lusta, lusta...